A Csipkéskúti Lovas Vendégházat a Bükk-fennsíkon található több mint 70 éve alapított lipicai csikónevelő telepünkön alakítottuk ki. A stílusosan, faragott bútorokkal berendezett szobákból egyedülálló kilátás nyílik a szabadba kihajtott csődör csikókra. Kiváló kiinduló helye lehet a Vendégház a hegyvidéki gyalogos vagy kerékpáros túráknak.

A lipicai fajta évszázadok óta velünk harcol a történelem viharaiban, és egyszer sem hagyott cserben minket. Az egyik legnemesebb fajta, mely intelligenciájával, kitartásával, szervezeti szilárdságával és mindenekelőtt teljesítményével kitűnik társai közül. A fajta, melyet több mint négyszáz esztendeje tudatosan tenyésztenek, mégis, történelmi fajtaként a 21. században is számolni kell vele napjaink lovassport megmérettetésein. A lipicai hazánk és a világ egyik legrégebbi kultúrló fajtája, mely tenyésztése több, mint négyszáz esztendőre nyúlik vissza. Az Úr 1580. évében a köves lipicai karsztmezőn kívántak a császári szakemberek egy tökéletes tűrőképességű, pompát és előkelőséget reprezentáló lovat előállítani az udvartartási és katonai célokra egyaránt. Alapító törzsménei: Pluto, Conversano, Favory, Maestoso, Neapolitano, az arab lovak befolyásának engedő Siglavy, az erdélyi gróf, Bethlen Pál ménesében született Incitato, és a szintén magyar vonatkozású Tulipán. Kevesen tudják, hogy a kitenyésztéséhez alkalmazott, nápolyi fajtájú egyedek már a névadó Lipicára megálmodott ménes alapítás előtt, az 1540-es években a Magyaróvári uradalomhoz tartozó Máriakálnokon, majd Féltoronyban állottak. Az egyes országok némi küllemi varianciával rendelkeznek, de tekintve, több mint kétszáz éve történt átütő arab cseppvérkeresztezés, konszolidált fajtaként emlegetjük. Színe többnyire szürke, illetve fekete és pej. Akciós mozgásuknak köszönhetően a bécsi spanyol lovasiskola előadásainak évszázadok óta főszereplője. A nem is oly régmúltban mozgásukat a tenyésztés hazánkban térölelővé alakította, megalapozva a magyar fogathajtó sikereket. A magyar fogathajtás történetének legsikeresebb világhírű hajtói, Abonyi Imre, Kádár László, Bárdos György és nem utolsó sorban a Lázár testvérek is lipicai lovakkal érték el világraszóló sikereiket, és immár több mint száz érmet tudhat a legmagyarabb lovas szakág maga mögött. Mára több, mint 7 országban található nemzeti ménese a fajtának.

A Bükk a Kárpát-medence egyedülálló földtani értéke. Sehol másutt nincsenek felszínen a Kárpátokon belül tengeri kifejlődésű, a földtörténet karbon-perm-triász korában kialakult képződmények. Központi része – a Bükk-fennsík – az ország legnagyobb és legszebb fennsíkja. A Bükk-fennsík (más néven Magas-Bükk) a Bükk-vidék központi részét elfoglaló nagy, hullámos fennsík, amely Magyarország legnagyobb és legmagasabb ilyen jellegű térszíne. Ez a földrajzi kistáj teljes egészben a Bükki Nemzeti Park igazgatása alá tartozik. Nyugaton a Bél-kőnél kezdődik, majd keleti-északkeleti irányt felvéve húzódik a Bükkszentkereszt-Hámor képzeletbeli vonalig. Hossza 18-20 km, szélessége 5-7 km. A fennsík egésze karsztfennsík, így uralkodó kőzetei a mészkő és a dolomit. A Garadna-patak két részre osztja, a magasabb, nagyobb területű Nagy-fennsíkra és az alacsonyabb fekvésű Kis-fennsíkra. A fennsík szélén sorakoznak a híres bükki „kövek”: Három-kő, Tar-kő, Pes-kő, Bél-kő, Északon az Örvény-kő, Látó-kő, Bálvány, stb. Legmagasabb pontja - a legújabb mérések szerint - a Kettős-bérc déli csúcsa, a Szilvási-kő (961 m). A Magas-Bükk egészében eredeti tönkfelszín, a mészkőben barlangok sora képződött, számuk ezernél is több.